- Kit szeretsz te legjobban, mondd, titokzatos ember? Apádat, anyádat, bátyádat vagy a húgodat?
- Se apám nincs, se anyám, se bátyám, se húgom.
- Barátaidat?
- A szónak, melyet használsz, mindmáig ismeretlen maradt előttem a jelentése.
- Hazádat?
- Nem tudom, melyik szélességi fokon fekszik.
- A szépséget?
- Szívesen szeretném, csak lenne istennő és halhatatlan.
- Az aranyat?
- Gyűlölöm, ahogyan te Istent gyűlölöd.
- Mit szeretsz hát, különös idegen?
- Szeretem a felhőket... A vonuló felhőket. . . ott, messze: a csodálatos felhőket.
Baudelaire: Az idegen
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése